Mindenkit körülvesznek olyan dolgok amik zavarják, most épp olyanokra gondolok, amit figyelmetlenségből más követ el, és te ép ésszel fel nem fogod, hogy neki miért így természetes. Fel tudnék sorolni pár ilyet, közülök egyet fogok leírni, ami engem bosszantani szokott és munkahelyemen viszonylag gyakran is botlom ebbe. E példáján keresztül osztom meg veletek gondolataimat.

Húsvéti Köntösben KomiKus Karikatúra arról, hogy minden ember másKépp gondolKodik.

El tudjátoK fogadni, hogy más nézőpontoK is létezneK? EgyiK sem jó vagy rossz, csaK más.

(kép forrása: https://artresting.wordpress.com/2013/11/17/dali-picasso-a-comparison/)

Egy beszélgetés alkalmával ma ezt a remek mondást hallottam egy kolléganőmtől. Aki egyébként apukájától idézte. Igen, az ősi bölcsességek.

Ugyanez a kolléganőm mondta egyszer „Imádok embereket igazán megismerni, olyan mintha egy regényt olvasnék”

Sokszor kapom meg azt a jóleső bókot, hogy mindig jó kedvem van.

Pedig meglehet, hogy pont ugyanannyi rossz napom és negatív gondolatom van, mint nektek. Csomó apróság cikázik a fejemben, van, hogy kételyeim vannak magammal kapcsolatban, megkérdőjelezem a saját rendkívüliségem, elég vagyok-e, képes vagyok-e rá. Legutóbb pont a magány érzése lett urrá rajtam.

Elmesélem nektek a 2016-os szilveszter éjszakámat. Repülőjegyem volt Kuala Lumpuron keresztül Thaiföldre. Gép indulása: December 31. 20:10, direkt így foglaltam, a repjegy olcsó, hisz akkor kevesen utaznak és egy kötelező bulival kevesebb.

Stílusosan a blog nevéhez kapcsolódó témával kezdem. Mindig is pozitív hozzáállású voltam, de erre még rá tudtam tenni sok-sok lapáttal és azóta ez is csak jobb lett. Megosztok veletek pár tippet, amik nekem beváltak és kisebb mérföldkövek lettek az életemben.

Kedves Olvasóim!

Köszöntelek benneteket első hivatalos blogbejegyzésem olvasásakor. Mikor napokkal ezelőtt már azt tervezgettem, mit fogok ide írni, annyi minden eszembe jutott, de most épp semmi frappáns. Létezik ilyen korai alkotói válság? :)