Az a világ, amit megteremtesz.

:: grateful | I am ::

Szeretetnyelvek. Fordítógép szükséges?!

2016. április 03. - Szánti Dominika

Nemrég egy kedves ismerősöm mesélt a szeretetnyelvekről. Bevallom őszintén, hogy nekem ez új volt és amióta ezt ismerem, picivel könnyebb megértenem a környezetemben lévőket. Ezért tartom hasznosnak, ha írok róla nektek is. Bár ti már biztos tudtok is ezekről és remekül alkalmazzátok ezt a tudást. Először írok pár háttér információt, majd a személyes megélésemet ezzel kapcsolatban.

szeretetnyelvek.jpg

Az öt szeretetnyelv egy pár- és pszichoterápiai fogalom, melyet Gary Chapman író és párkapcsolati szakértő alkotott meg 1992-ben. (Könyve: Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretetnyelv, Harmat Kiadó)

Elismerő szavak: Aki ezzel a szeretetnyelvvel kommunikál, az nagyon sokat dicsér, kiemeli a másik erényeit, hangsúlyozza elismerését.

Ajándékozás: A szeretet kézzel fogható jele, bizonyíték arra, hogy gondoltunk a másikra. Nem nagy dolgokra kell itt gondolni, apró figyelmességek, például egy túró rudi a kisboltból.

Szívességek: Aki ebben kommunikált, az észreveszi, hogy a másiknak segítségre van szüksége és a legnagyobb örömmel áll rendelkezésére.

Figyelem/minőségi idő: Ezen a nyelven beszélő ember osztatlan figyelmet szentel a társának, az együtt töltött minőségi időt ajándékozza neki.

Testi érintkezések: A simogatás, ölelés a szeretet kifejezésének egyik legalapvetőbb formája. Vannak olyan emberek, akik ezt könnyebben és szívesen adják és jobban is igénylik ugyanezt cserébe.

Mindenkiben van egy-két meghatározó szeretetnyelv a fenti öt közül és ennek tükrében fejezi ki szeretetét, valamint értékeli mások vele való viselkedését is. Általában a másiktól érkező szeretetet a saját szeretetnyelvünk csatornáján várjuk. Éppen ezért érdemes az összeset ismerni. Úgy működik ez, mint egy fordítógép a fejünkben, ami bekapcsol és azt mondja „Ugyan nem az én nyelvemen fejezte ki magát, de azt hiszem, értem, mit szeretne közvetíteni.”

És a történet lényege megint csak itt kezdődik, az ezzel kapcsolatos személyes megtapasztalásaim bemutatásával.

Az én két legfőbb szeretetnyelvem a dicséret és a testi érintkezések. Nagyon tudom értékelni másokban a jót, a különlegeset, a rendkívülit és ezt ki is szoktam mondani. Az a tapasztalatom, hogy emberek nincsenek ehhez hozzászokva, nehezen is fogadják és különbözőképpen terelik el a szót ilyen szituációkban. Ugyanez van a testi kommunikációval, bár hál’ Isten egyre többen kezdik megszokni, ha ölelgetem őket :)

Mivel én ezekkel kommunikálok, ezért első körben ez is esik a legjobban cserébe. Történt nemrég, hogy elindítottam a blogomat és nagy izgatottsággal osztottam meg a szüleimmel az eredményt. Nem titok, hogy remek visszajelzésekre számítottam, már csak azért is, mert én úgy meg voltam elégedve az arculattal :) Persze megint az elvárások, amik a csalódást okozzák… Szóval édesanyám első üzenete ezzel kapcsolatban az volt, hogy erre és erre a helyesírási hibára szeretné felhívni a figyelmem és aggódik azért, hogy milyen lesz a megítélésem emiatt. Szerintetek neki mi a szeretetnyelve? Első körben nagyon rosszul esett, hogy miért nem tud velem örülni, miért kell megint a hibát látni. Egy-két napba bele telt, mire bekapcsolt a „fordítógép” a fejemben. Onnantól kezdve nem azt az oldalát fogtam meg a dolognak, hogy már megint a hibát keresi, hanem azt, hogy ott van a 100%-os figyelme, részese akar ennek lenni és az én érdekemben osztja ezt meg velem.

Vagy egy másik példa, egy barátnőm, akinek az apukájával lévő viszonyát sikerült megváltoztatnia. Csak annyi kellett, hogy felismerje, hogy az édesapja mindent a legjobb szándékkal tesz, és az ő saját „térképén” a szeretet kifejezése nem az ölelésben nyilvánul meg (ahogy a barátnőm azt egyébként várta volna), hanem szintén a figyelemben. A lány megváltoztatta a hozzáállását és jobb lett a kapcsolatuk.

A párkapcsolatokból is lehet szemléletes példát hozni: a férfi szívességeket tesz a nőnek, mindenben segít neki, míg a nő azt várja el, hogy dicsérjék.  (Más kérdés persze, hogy hol van a határ a között, hogy a másik dicsérettel fejezi ki szeretetét vagy túlzott várjuk el, hogy a másik ember korrigálja a saját magunkkal szembeni elégedetlenségünket. De legyen ez egy következő poszt témája.)

De fordítottan is működtethetjük. Ha anyukám példájánál maradunk, akkor, ha nagyon ügyes és tudatos vagyok, akkor én is figyelemmel fejezem ki a szeretetem felé. Persze felmerülhet bennetek a kérdés, hogy akkor ki kihez alkalmazkodik. Tegyetek mindent úgy, ahogy szoktatok, és ha van egy kis plusz energiátok erre odafigyelni, érdemes kipróbálni, milyen érzés, ha a másik nyelvén „beszélsz”. Nem egyszerű, de jó kísérlet. Meg fogtok lepődni, milyen pozitív visszajelzéseket kaptok majd a másiktól, aki lehet, meg sem tudja majd fogalmazni, hogy miért, csak azt fogja érezni, hogy közelebb kerültetek egymáshoz. Nekem ezt még gyakorolnom kell, de lassan ez is menni fog.

Az már egy nagy előrelépés, ha tisztában vagytok a szeretetnyelvekkel, még előnyösebb, ha már a „fordítógép” működik a fejetekben. Házi feladat, hogy először a sajátot majd anya,apa, tesó szeretetnyelvét felismerjétek :) 

A bejegyzés trackback címe:

https://halagondolkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr748556800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.