Az a világ, amit megteremtesz.

:: grateful | I am ::

Hajnali dicséret a trolin

A pozitív visszajelzés hatása.

2018. november 06. - Szánti Dominika

Korán kelő vagyok, reggel járok edzeni. Ami annyit tesz, hogy 5:25-kor már a trolibuszon ülök. Hasonlóképp volt ez tegnap is. Általában bele vagyok feledkezve gondolataimba, de ezúttal az utat figyeltem, a buszsofőr manőverezéseit. Ugyan korán volt még, mégis út szélén álló, boltokba bepakoló kisteherautók álltak a trolibusz útjában, egy egész komoly akadálypályát alakítva ki. Mindig is csodáltam a buszsofőröket, ahogy érzik a busz elejét, oldalát, olyan helyeken is el mernek menni, ahol én a kis fiestámmal is be lennék sz@rva :)

positive-feedback.jpgLeszállás előtt a végállomáson elhatároztam, hogy beszélgetek a vezetővel kicsit, elmondom neki, mennyire ügyesen csinálja, amit csinál. Odamentem a fülkéhez és egy álmos női arc nézett fel rám. Először nem tudta mire vélni kedves szavaimat, azonban láthatóan nagyon jólesett neki. Majd leszálltam. Miközben távolodtam, annyit még sikerült meghallanom, ahogy hangosan és kedvesen ráköszön egy újonnan felszálló utasra.

Tudom, hogy a pozitív visszajelzéseknek nagy ereje van és ragadós, noha ilyen kézzelfogható, egyértelműen látható/hallható továbbadásának rég voltam tanúja. Élmény volt. (Persze az is lehet, hogy amúgy is hangosan és kedvesen köszönt volna a sofőr hölgy, de én szeretném azt hinni, hogy volt hozzá közöm. És ennek kapcsán megírhatom ezt a posztot :)

Szóval maradjunk az eredeti gondolatnál, hogy egy kedves visszajelzés valaki számára, hogyan tud továbbterjedni az emberek között. Ez csak egy példa volt, de számtalan kutatás szól arról, milyen fontos szerepe van annak életünkben, hogy észrevegyük a jóságokat magunk körül és ezt vissza is jelezzük. Lássuk a másik embert és ne természetesnek vegyünk dolgokat, hanem tudjuk azt újra és újra értékelni, dicsérni. Ez bennünk is kellemes érzéseket kelt, jótékonyan hat egészségünkre. Nem beszélve a fogadó félről, aki vélhetően tovább is áramoltatja ezt. Nem tud nem terjedni a jó érzés.

Kedves vezetők és munkatársak! Vegyük észre egymást és bátran adjunk hangot akár apróságoknak is! Persze könnyű ezt mondani, ennek ellenére a valóságban, a mindennapi stresszben ritkábban jut eszünkbe még erre is odafigyelni. Pedig létfontosságú. Mivel ez sokunk számára nem megy automatikusan, ezért erre érdemes megtanítani magunkat. 

Új viselkedési szokásokat kell kialakítanunk. Hogyan? Akár úgy, hogy beállítjuk a telefonunk emlékeztetőjét és minden nap délután kettőkor adunk magunknak pár percet, hogy elgondolkodjunk azon, kinek milyen pozitív visszajelzést adhatnánk ma. Tegyük ezt addig, amíg szokássá nem válik. Amíg ki nem alakul az, hogy automatikusan észrevesszük az értékelendőt és ott rögtön vissza is jelzünk. 

A SkillToGo - val azért dolgozunk, hogy számtalan ilyen apró eszköz kerüljön a vezetők és munkatársak kezébe a munkahelyi jól-lét érdekében. Jó érzés, hogy ez a munkám. :)

Te mondtál ma már valakinek valami kedveset? Tedd meg és figyeld hatását!

Ezzel (is) tehetsz nap mint nap a (munkahelyi) jól-létért.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://halagondolkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr4814342767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.