Az a világ, amit megteremtesz.

:: grateful | I am ::

Az ember, mint hámozni való hagyma

Kis vegyes felvágott az életről, ismerkedésről és a mai viselt álarcokról

2016. május 29. - Szánti Dominika

img_20160526_185436.jpgPár napja volt szerencsém ismét a TG Italiano étteremben vacsorázni. Egy nagyon jó barátnőm minden évben meghívást kap oda és engem ér a megtiszteltetés, hogy elvisz. Évek óta. Köszönöm ez úton is!

Szuper helyet kaptunk, Bazilika kilátással, finom ételek, kellemes beszélgetés. Néha csak némá ücsörögtünk és élveztük, hogy vagyunk. Élünk és érzünk. #dejosorunkvan

De a történet most nem a háláról szól. Fura mi? :D Bár ahogy jelzik az ételeken is, ez a poszt nyomokban hálagondolkodást tartalmaz :)

Szoktam mondanani, hogy szeretnék néha láthatatlan lenni és figyelni embereket. Ez különlegesen érdekes közeg volt, más típusú emberek járnak ide, mint akikkel én szoktam lógni. Nem jobb vagy rosszabb mint én/mi, csak más. És ez borzasztóan izgalmas, egy jó blogger folyton figyel :D

Szóval néha, mikor csak csöndben ültünk, picit figyelgettem a pár asztallal arrébb ülőket. Koktélok, szép ruhák, sok smink, telefon és autókulcs az asztalon. Belegondoltam az életükbe, a helyzetükbe. Nyilván csak saját térképemen keresztül gondoltam, hogy ők mit érezhetnek, hogyan élhetnek. És néhányukról az jutott eszembe, hogy olyanok mint egy hagyma. Pár réteget le kell hámozni róluk, hogy igaziak legyenek. Mert belül mindannyian igaziak. Egytől egyik ugyanaz viszi őket előre, szimplán szeretetre vágynak. (Emlékeztek? Minden ember sár és arany) És elképzeltem, hogy a "színjátékuk" közepette csak odamegyek hozzájuk és megölelem őket vagy csak biztosítom őket arról, hogy szeretve vannak és értékesek. Mintha én lennék a Fairy godmother a varászpálcámmal :))) Tudjátok, F mint flúgos ;)

Változtak az emberi kapcsolatok, írásban kommunikálunk, kerüljük a szemkontaktust, elszemélytelenedünk.  Ami nekem leginkább nehéz manapság, az a könnyed és őszinte ismerkedés és párkapcsolat kialakítása. Nem panaszkodom, minden korszaknak megvan a maga nehézsége. Most épp a szabadság idejét éljük, minden szempontból. Lehet válni, igényeket kifejezni, szabadon szexuális kapcsolatokat létesíteni és sorolhatnám. Ez nagy adomány. De egyúttal lehet szabadon álarcokat is felvenni, amit nehezítő körülményként említenék. Tévedés ne essék, nem a TG étterem és a hasonló helyek közönségével van a  baj, már többször említettem, hogy mindenki megtalálja a helyét abban a közegben, amiben igazán akarja. És mindenki úgy jó és rendkívüli, ahogy van! Nekem csak itt indult meg az a gondolatmenet, amit már érlelek pár hónapja, és most papírra vetek. (Jé, ez rímelt :) Másrészt meg papírra vet, milyen szép kifejezés és a high tech világban sajnos milyen haszontalanná kezd válni...)

3dc23f9a876761b611a7d96c7f832666.jpgHiányolom az őszinte érzelem kifejezéseket és spontaneitást. Félünk és annyira meg akarunk felelni (régi önmagam nevében is tudok beszélni). Könnyebb a chat mögé bújni, lassan már a telefont is alig használjuk. Az első randi pedig sok esetben egy jól felépített "párkapcsolat-interjú". Múltkor Tinderen véletlenül superlike-oltam egy pasit :D Aki egyébként nem volt rossz pasi, de nem akartam superlike-olni (aki nem ismerné, ez egy jelzési lehetőség arra, hogy nem csak tetszel, hanem különösen tetszel). És rám írt. Én meg említettem neki, hogy véletlen volt. Mondta, hogy óóó de kár, pedig ő úgy örült neki. És ettől annyira szimpatikus lett! Mert pár pasi sértettségében erre rögtön búcsút intett volna nekem. Mondjuk miután kifejtettem ezt a fiúnak, azt a visszajelzést adta, hogy túlteng bennem a feldmár meg pálferi, úgyhogy nem fogadtunk örök hűséget egymásnak :)))

Mondhatjátok, persze a Tinder... Tudom, tudom... Ugyan én most leregisztráltam róla, de nekem a Tinderről jó a véleményem, ugyanolyan fórum, mint bármelyik másik és meg lehet találni rajta az igényeinket, épp kinek mi. Nem a Tinderrel van a baj, hanem a mai álarcokkal és kommunikációval. (A Tinder kalandos randijai egy külön posztot érdemelnek bátorság, kisérletezés és önismeret kategóriákban :)) )

Hogy pozitívra kerekítsem a végét, muszáj leírnom, hogy elfogadom, ilyen világban élünk, mások a prioritások. Megtalálom benne a saját boldogságom és a kis "őszinte szigeteket"(család,barátok,mázsaház,NLP csoport). De egyrészt hiszem azt, hogy ez átmeneti és már csak az alap törvények (nő-férfi, ember-föld kapcsolata, természet, evolúció, stb.) miatt is vissza fog ez térni. Másrészt pedig most ebben kell boldogulni, van egy csomó előnye és tudom, hogy ha annak úgy kell lenni, akkor ebben is párra találok, aki pont olyan lesz mint az az A4es oldal amilyennek elképzeltem, leírtam, megfestettem, kigyurmáztam, kiszámmisztikáztam, kiaszcendenseztem meg mindenféle máglyák :DD

Viccet félretéve. Ami az élet által el van rendelve, az nem tud nem megvalósulni. Írhatunk 18.századot és épp orosz cárnő vagyok vagy lehetek a mai világ szabad nője. Az élet a legjobbat hozza. Kihívás megtalálni a valósat, de meg lehet. De légyszi kicsit legyünk természetesek, őszinték (elsősorban magunkhoz), sebezhetőek, valódiak. Emberek. Nem csak párkapcsolatra értve ezt, hanem általánosságban is. Egy biztosan közös a hagymáinkban, legbelül mind szeretetre vágyunk. (Tanács ez saját magam számára is!)

love3.jpgMeg még egy. Fiúk: ha épp a metrón látsz meg egy jó csajt és nem a randizós inged van rajtad, nem baj, szólítsd meg! Mi lehet a legrosszabb? Hogy nem vagy az esete, de ez nem az inged miatt lesz ;) Higgyétek el imádunk minden bókót és figyelmet, csak elfelejtettük jól fogadni a közeledéseteket. Amúgy meg úgy értesültem, hogy a férfi szereti, ha örömet okozhat egy nőnek, végeredménytől függetlenül. Vagy ez csak legenda? :)

És csajok, ha néha csak a mosolyunkat vesszük fel meg egy remekbe szabott melegítőt, bőven elég. Bátorítsuk a pasikat, fogadjuk szerényen és fejezzük ki, ha jól esnek bókjaik. Nagy érték egy a bátor férfi.

Könnyedség és nyitottság.

Na kicsit zanzásra sikerült, mindent-bele egyveleg. De remélem, számotokra is hasznos észrevételekkel!?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://halagondolkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr648749886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.