Az a világ, amit megteremtesz.

:: grateful | I am ::

Kritikák. Voltak, vannak, lesznek.

Visszajelzések fogadása, értékelése

2016. április 16. - Szánti Dominika

Elmesélem nektek, milyen visszajelzést kaptam nemrég egy senior trénertől és ez milyen gondolatokat ébresztett bennem. Van pár :) Mindez körül belül másfél nap alatt játszódott le bennem.

A teljesség igénye nélkül így hangzott levele:

„A magán coach profilhoz még korosodnia kellene, idő kell a kicsiszolódáshoz. Elvégzett egy-két tanfolyamot, szórt tematikát, de ezzel még nem lehet by-the-way coacholni.  Nehéz manapság a szakmába betalálni, mert sok az eszkimó és kevés a fóka”

1.gondolat: Rosszul esik. Nagyon. Saját magamat kérdőjelezem meg. Fél napig kattogok rajta. Igaza lehet?

2.gondolat: Magam nyugtatására az alábbi is megfogalmazódik bennem: egy fiatal pályakezdőnek is kezdeni kell valahol. Nekik nem a seniorok „nemtetszésére”, hanem támogató, segítő hozzáállásra lenne szükségük. Mindenki kis bakfisként indul egyszer, idővel tapasztal, fejlődik.

3.gondolat: Amiről folyton szónokolok: gondoljunk bele az ő nézőpontjába. Senior tréner, sokat látott, tapasztalt ember. Valóban manapság a coachkodás egy divatos szakma. Mint mindenhol, itt is vannak olyanok, akik rontják a szakma nevét. Nem beszélve arról, hogy egy 30 éves újonc coach tényleg nem lehet jártas mindenben. Abszolút elfogadom a véleményét, tudom, hogy a legjobb szándékkal osztotta meg velem. Megköszönöm, hogy szánt arra időt, hogy ezt elmondja nekem.

4.gondolat: A napokban a LinkedIn-en böngészve találkoztam egy fiatal srác fényképével, aki vezető beosztásban van egy cégnél. Rögtön az villant be „ilyen fiatalon hogy lehet vezető?” Tehát ez az „előítélet” bennem is él. Csakhogy én ezt felismerem és elhessegetem, mert gátló hiedelem.

5.gondolat: Egyetértek azzal, hogy valaki nem attól lesz jó coach, hogy elvégez pár iskolát. De hiszek abban, hogy mindenki megtalálja a helyet abban a közegben, amiben lenni szeretne. Ha valaki éppenséggel egy fél éves képzés után kíván a piacra lépni, én azt sem bánom. Az élet úgyis megmutatja, kinek hol van igazán helye. Nem mással vagyok elfoglalva, nem a szakma miatt csinálom, hanem mert élvezem, örömöt ad.

6.gondolat: Ha nem lennék 100%-ig meggyőződve arról, hogy ez nekem való, akkor újra olvasnám a Mi lenne ,ha azt gondolnád, képes vagy rá? posztomat :) Tanácsom saját magam számára, hogy ne kérdőjelezzem meg magam! Mások hitrendszere és "térképe" ne befolyásoljon abban, amit elhatároztam. Képzelőerő – Bátorság - Kitartás

szakma_2.jpg

 Szerintetek is olyan ez mint a celebeknél, akikről a bulvárban félrevezető információkat lehet olvasni és ezen a fórumon védik meg magukat? :)))) Csak viccelek, nem gondolom magam híresnek, ez pedig nem védekezés. Jól esett leírni mindazt, ami a fejemben kavarog. Így könnyebb feldolgozni. Ilyen vélemények mindig is értek és érni fognak, de mivel ez egy új terület az életemben, sérülékenyebb vagyok. Majd "korosodom" és ez is megváltozik ;)

Köszönöm a figyelmet! #hálagomb

 

A bejegyzés trackback címe:

https://halagondolkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr168629718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.