Két remek írásba botlottam a minap. A fogalmazásmódja nem áll közel hozzám, a mondanivalója annál inkább.
(Forrás: hasznaldfel.hu)
Közületek kivel fordult már elő, hogy kitalált valamit, amit meg szeretett volna valósítani, majd lelkesen elmesélte családtagjainak vagy akár barátainak, akik feltették a kritikus kérdéseket? De csak azt, csak a rosszat, a jó oldalt nem domborították ki. Huhh hányszor lett emiatt rossz kedvem… mintha letörték volna a szarvamat. Persze jó, ha van egy ilyen segítséged is. Saját példámon tudom, hogy hasznos, ha egy realista rávilágít a másik oldalra. Sikerül megláttatni azt, hogy hol lehetnek a buktatók. Légy azzal is tisztában és ennek tükrében mérlegelj. DE! Ismerd fel, ha nem a realistával beszélgetsz, hanem a kritikussal, aki arra keres példákat, hogy miért nem sikerülhet. Ezt egyáltalán nem azért teszi, mert rosszat akar neked! Hanem azért, mert így szocializálódott. Ezek a hiedelmei. Hogy egyedül nem megy. Hogy nem vagyok elég jó. Kevés vagyok. Ez túl nagy falat. Nem ez a normális út.
Ezek a gondolatok benned is létezned, hozod a szüleidtől, környezetedtől, gyerekkorodból. Tudattalanul működnek benned. És nem éppen jó érzés tudatos szintre hozni, rádöbbenni arra, hogy ilyen, látszólag nem hasznos dolgokat gondolsz magadról. Mindamellett, hogy van/volt hasznuk e hiedelmeknek (sok esetben a biztonságérzetet adták korábban), nem árt, ha szétnézel közöttük és egy-kettőt „újraprogramozol”.
KÉPZELŐERŐ
http://hasznaldfel.hu/2015/01/mindennapi-motivacio-daniel-kish.html
„Képzeld el, hogy bármire képes vagy – így kezdtem a gondolatmenetet, és ha ezt tényleg megtetted, akkor már túl vagy az első és egyúttal legfontosabb lépésen. A következő lépés pedig az, hogy elkezded megvalósítani az álmaidat. Nem egyből mindent, hanem fokozatosan haladva a cél felé. Lesznek, akik megpróbálnak visszatartani, de az a legfontosabb, hogy Te magad ne legyél köztük. Igen, vannak korlátaid. Igen, az időd véges. De a legtöbb dolog, amit te korlátnak hiszel, nem az.”
„Túl merész dologra gondolsz? Nem baj. Tágítsd egy kicsit a fantáziádat, jót fog tenni. Miért? Miért ne?”
Minél többet képzeljük el a kívánt eredményt, annál közelebb kerülünk a megvalósulásához. Képzelődni mibe kerül? Az álmodozás ingyen van. Attól félsz, hogy beleéled magad, aztán csalódsz? Amit én eddig igazán és nagyon részletesen elképzeltem (és persze tettem is a megvalósulásáért), az nagyobb hányadban valósult meg, mint nem. Jó tanács, hogy maradj nyitott és rugalmas. Ha másfelé terel az élet, az ne szegje kedved. Jöhet az újratervezés. Ami igazán a tied, az nem tud nem megvalósulni. Szóval képzelődj bátran.
BÁTORSÁG
A bátorság az egyik tulajdonságom, amit magamban a legjobban kedvelek és az utóbbi 4 évben a leghasznosabbnak bizonyult. Bátorság kell ahhoz, hogy szembenézz a félelmeiddel (kicsit közhelyesen hangzik, tudom). Szóval, ültem Évánál anno és rávezetett valamire, ami bennem volt és akkor épp hátráltatott. Volt, hogy úgy mentem oda, hogy enyém a világ, aztán sírva jöttem el :) De a lényeg, hogy mindig elmentem és mertem szembenézni a változással. Nincs olyan, hogy jó vagy rossz, mint hogy jó vagy rossz döntés sincs. Ha bátorsággal döntesz valami mellett, annak oka van, az akkori tudásod szerint a legjobb döntést hozod meg és úgy sem tudod, hogy mi lett volna ha... (ez amúgy is egy haszontalan nyelvtani szerkezet. MOST mi van?!)
Imádok kísérletezni. Szerintem ez az egyik szépsége az életnek. Kipróbálni dolgokat, vagy felpróbálni viselkedéseket. Csak ajánlani tudom neked is. Persze érdemes körültekintőnek lenni előtte, de a legfontosabb, hogy bízz az életben. Azért mondom, hogy az életben, mert nekem először könnyebb volt az életben bíznom, mint magamban. Az élet azt hozza, amire szükséged van. Amiről nem biztos, hogy rögtön azt gondolod, hogy jó. De akkor tanulnivalód van vele. Nyugodtan belevághatsz ;)
„Egy valamit soha nem lehet elvenni tőled: a döntést, hogy változtass.”
KITARTÁS
http://hasznaldfel.hu/2015/06/tanult-tehetetlenseg.html
„Amit még nem értél el, az vagy nem volt igazán fontos számodra, vagy még kevés vagy hozzá. Még. De ez nem azt jelenti, hogy kevésnek is kell maradnod. Nincsen szabály arra, hogy mi lehetséges és mi lehetetlen. Csak a te fejedben. Ott, ahova gyermekkorodban – és azóta is – folyamatosan bepakolták a fölösleget.” (és a hiedelmeket)
„De ahogy meg tudtad tanulni azt, hogy mire nem vagy képes, azt is meg tudod tanulni, hogy bármire képes vagy, ha igazán akarod. Meg tudod tanulni, hogy az álmaidat soha ne add lejjebb. Meg tudod tanulni, hogy amikor valaki azt mondja neked, képtelen leszel elérni a céljaidat, az valójában nem rólad szól, hanem róla. Mindezt meg tudod tanulni, ha meg akarod tanulni. Igen, nehéz. Nehéz, mert nagyon hosszú ideje tanulod már a tehetetlenséget. Nehéz, mert folyamatosan csak akadályokba fogsz ütközni, melyeket először külső tényezőknek gondolsz, de egy idő után megérted, hogy valójában a saját korlátaidba ütközöl bele ilyenkor.”
„Tanulj és gyakorolj, újra és újra, kudarcról kudarcra lépkedve, mindig kicsit jobban, mindig kicsit okosabban, folyamatosan egyre többet elérve.”
Az NLP előfeltevések* külön posztot érdemelnek majd a jövőben, de most kiemelnék egyet: Nincs kudarc, csak visszajelzés, tanulási folyamat. Vedd észre, hogyan változik meg benned a kudarchoz való viszonyod, ha innentől így gondolkodsz róla! Lazult ugye?
Ezzel a végszóval bátorítalak benneteket arra, hogy képzelődjetek, kísérletezzetek, és ha igazán a tiétek a cél, amit kitűztetek, akkor nem tudtok nem kitartóak lenni. (Legyen ez a 3 K-s szabály :)
*Könyvajánló rovatom :)
Stenger Györgyi: A változás művészete - NLP alapok alapja
Rövid, olvasmányos és könnyen emészthető könyv, kötelező olvasmány a változás elkezdéséhez. Szinte zsebben hordható, bkv kompatibilis. Annyira érdekes, hogy a végén sajnálod, hogy csak ilyen rövid :) Jó hír, hogy van folytatás…
